Ha író szeretnél lenni...
Mi tesz egy írást jóvá? A történet? Okvetlenül! Az, ahogy és amilyen stílusban, minőségben megírták? Elengedhetetlen! Az, hogy ki osztja meg a világgal? Csak a szemellenzős olvasóknak számít. Az, hogy a csapból is az folyik? Távolról sem kitétel. Sorolhatnánk a temérdek tényezőket, de az igazság az, hogy ez a négy tétel a legmérvadóbb manapság.
Az emberek több okból olvashatnak függően attól, hogy mire szeretnék felhasználni a szerzett tudást, tapasztalatot. Az irodalmi műfajnak számos műneme, azon belül fajtája van; valaki azért éhezik ezekre, mert kikapcsolódást nyújt a számára, az élet élvezése, a nyelvben és a szavakban való gyönyörködést jelenti. Van, aki szimplán a történeteket imádja és az olvasás tökéletes kaput nyit a valóságból egy olyan világba, ahol lazíthatunk, izgulhatunk, nevethetünk minden következmény nélkül. Van, aki művelődni szeretne és tudásvágyból nyit ki egy könyvet. Mindegyiknek megvan a maga szépsége és értéke.
Ahhoz, hogy íróvá válhass, mindegyikre nyitottnak kell lenned, mert az az író, aki nem olvas, nem nevezheti magát jogosan írónak!
A versek segítik aktivizálni a passzív szókincsedet, így amikor írsz, nagyobb eséllyel, több jelenethez, párbeszédhez illő szó-szókapcsolat, hasonlat jut eszedbe. Emellett a ritmus alkalmazása ütemesebbé, olvashatóbbá teszi a szöveged azon részeit, ahol szükséges. Egy tájleírás hangulatát is mélyebben teremti meg, ha olyan szavakat használsz, amelyek az olvasó lelkéig hatol.
Más regények, novellák olvasása új szavak megismerésével kecsegtet; több szereplő kidolgozását, világteremtési mintákat tár eléd, amelyek hozzáadhatnak a tiédhez és tisztázhatnak rajta. Egyszóval tanulhatsz belőle. Érdemes olyan művet a kezedbe venned, amely műfaja egyezik vagy hasonlít arra, amiben alkotnál. Például romantikus regény írása közben nem biztos, hogy előnyös klasszikus kalandregényt olvasni – ezeknek ugyanis erős ismertetőjegye, hogy a karakterfejlődés a legminimálisabb, vagy el is hanyagolható bennük. Ez a sugallat nem lenne jó a te romantikus szereplőviszonyaidhoz, hacsak nem a laposság a célod. Változó, hogy ki mennyire befolyásolható ilyen téren, ezt is érdemes kitapasztalnod. Célra vezető több műfajt megismerned, még ha nem is abban mozogsz otthonosan, hiszen ki ne szeretne egy fantasy regényben igazán misztikus, rejtélyes utalásokkal, jelekkel találkozni, amelyekről később derül ki az igazság? Felismerted a krimire való utalást? Hát persze.☺A novellák olvasása pedig megtanít a lényegre törő, nem túlírt fogalmazásra.
Drámák. Igen, jól olvastad. Az írónak ismernie kell a drámákat is. Köztudott, hogy ebben a műnemben a szereplők a dialógusaikkal mesélik a múltat, a jelent és a jövőt, emellett a cselekményt, az érzéseiket, lényegében mindent. Ebből azt is megtanulhatod, hogy miként csempéssz külső cselekményt, történést a párbeszédeidbe, amellyel eléred, hogy része legyen a regény cselekményének, információátadásának.
Írástechnikai (szak)könyvek lapozgatása nyers praktikákat mutat meg neked, amelyeket alkalmazva jobb kéziratokat produkálhatsz. Azok, akik nem vettek részt felső oktatásban vagy emelt magyaron, azok nagy eséllyel nem úgy írnak, ahogy azt egy kiadó elvárná. Sok esetben ezért dobják vissza a kéziratot egy beadás után, nem a történet miatt. Épp ezért érdemes ezeket is fellapozni, kutatni és tanulni belőlük.
Említettem, hogy a jó könyv nem attól jó, hogy ki írta. – Az, aki korábban nem írt, hanem modellkedett vagy valóságshow-ban szerepelt mitől válna jobbá annál, aki ezt a szakmát űzi, tanulja nap mint nap? Semmitől. Az esetek túlnyomó részében – megkockáztatnék egy 90%-ot, ha nem többet –, a híresség írását nem a tartalma miatt veszik meg, hanem mert ő írta és sok esetben ő is van a borítón. Ezek az írások elsősorban rajongóknak szólnak. Az, hogy jó olvasmány-e mellékes. Ez nagyban függ a szerkesztőktől és a korrektoroktól (ha vannak egyáltalán), akik gondozzák a szöveget, ám az írás tartalmának lényegi részét így sem másítják meg. Ami itt is igazán számít (merthogy a név önmagával húzza a mű megjelenését): az a marketing. Ez utóbbi nem csak a publikáció előtt már nevet szerzett személyekre vonatkozik, hanem azokra is, akiknek művének reklámozásába majdnem annyi pénzt öltek, mint magába a kiadásba. Minél több emberhez jut el az írás, annál többen veszik meg, hiszen majdnem mindenki tudatába az égett a kereskedelem megjelenése óta, hogy ami jó, azt reklámozzák. Manapság sajnos az kap minőségi marketinget, amire van pénz.
Még néhány jótanács:
Ha író akarsz lenni, akkor nem elég kitalálni és leírni a történetet. Példának okáért, ha írsz egy második világháborús regényt, amely világára csak ráböktél, hogy azt akarod megidézni, de csak azt írod le, ami rémlett és amire emlékeztél még a történelem órákról, de nem jártál utána, akkor annak kellemetlen következményei lesznek. Valaki a te könyvedet akarja felhasználni kutatómunkához, vagy más pedig csak azért mert szereti az ilyen könyveket elolvassa, akkor valószínűleg az első egyénnek hozol egy nem jeles dolgozatot, a másodiktól pedig kiprovokálsz egy negatív kritikát (merthogy ő olvasottabb a témában), amely először a könyvedre, majd rád és végül az egész írói karrieredre rányomja a bélyeget. Mondhatod, hogy ez nem érdekes, mert csak egy olvasó, akad más, satöbbi... De kérdésem: Olyan író akarsz lenni, akit csak az igénytelen olvasóréteg szeret? Aki bármit elolvas és elhisz? – Ha van benned büszkeség, és igényes akarsz lenni a munkádra, akkor nem.Remélem, hasznos tudással és tippekkel gazdagodtál! Jó olvasást! ^^