Avatar a Netflixen

Kevés gyerekkori kedvenc rajzfilm-sorozatom van, de az Avatar: Aang legendája nem csak hogy benne van a top3-ban, de az első helyen trónol. Hatszor láttam az elejétől a végéig és annyiszor néztem belőle részleteket, hogy számon sem lehet tartani. Aaron Ehasz egy zseni, és nem túlzok, hiszen még a Sárkányherceggel is oltárit alkotott.

Már a 2010-ben megjelent, Az utolsó léghajlító című filmet is izgatottan vártam, amit M. Night Shyamalan írt és rendezett. Ez volt az első feldolgozása a nagysikerű animációs sorozatnak. Elfogultságból akkor azt mondtam rá, hogy jó, ám a Netflix 2024-es élőszereplős sorozatánál már józanabbul ítélkeztem. 

Az IMdb-n kapott 7,5 messze túlértékeli a sorozatot. Mielőtt belekezdtem, olyan ajánlót olvastam erről az új szériáról, hogy követni fogja Aaron Ehasz eredetijének történetmenetét. Hát nem. 

Legyünk őszinték, bárhogy és bárki próbálkozik, nem fognak olyan élőszereplős adaptációt csinálni a 2005-2008-as eredeti műből, ami megállná a helyét vele szemben vagy akár mellette.

De hogy ne nyúljon hosszúra a kritikám beharangozása, bele is kezdenék a lényegbe. Elég spoilerveszélyes lesz a tartalom. Csak az első részt dolgoztam fel benne, abból emelek ki konkrét példákat és ellenpéldákat.

Az indítás más volt; a Föld királyság kémei megszerzik a Tűz népének haditervét. Amikor megláttam a madárlovon ülő katonát, simán rámondtam, hogy ezt úgy maszkírozták, mint az áruló Jeong Jeongot a rajzfilmben, de ez mellékes. Kiderül, hogy a haditerv elterelés. Az üstökös idején a levegő nomádjai a déli templomhoz gyűltek, ott mészárolták le a népet, ergo minden levegő nomádot. Tekintve, hogy milyen szabad nép, és hogy Aang is járta a világot, másképp hogyan alakított volna ki barátságokat különböző népeknél, simán feltételezhető, hogy az ünnepségre többi levegőtemplom összes lakója délre repült. Aang eközben elmenekült, és a tűz hadsereg akkor ütött rajtuk. – Emlékeim szerint az eredeti műben nem így történt. A Tűz népe vagy egyszerre támadta meg a nomád népek különböző lelőhelyeit, vagy egymás után, de biztosan nem egy helyen.

Szinte mindegyik szereplő személyiségét kiforgatták a sorozatban. Aang eredetileg egy szerzetes, akit szerénységre és alázatra neveltek, és hamar megtalálja másokkal a közös hangot, sok barátja is van, akikkel játszhat. Miután kiderül, hogy ő az avatar, a többiek akkor kezdenek eltávolodni tőle, Gyatso pedig foggal-körömmel küzdeni akar, hogy megmentse a tanítványa gyermekkorát a tanáccsal szemben, akik el akarják küldeni a fiút a keleti levegőtemplomba, hogy ott folytatassa tanulmányait. A sorozatban maga Gyatso mondja el, hogy el kell mennie, lelkesen győzködi, hogy nekivaló ez a hatalom. A kettejük kapcsolata egy mély barátságként van bemutatva, tisztelet alig kivehető. Aang közben egy felvágós, tehetségével igencsak tisztában lévő ifjú, akinek az emberekre való ráhangolódása mindössze annyi, hogy utánuk rohangál és velük nevet.

Zuko a másik áldozat. Az eredetiben azért akarja elfogni az avatart, mert azt hiszi, az apja fogja visszaadni neki a becsületét, ha leszállítja neki. Szó sem hangzik el a trónvágyáról, ellenben a sorozatban többször is felhozza, hogy ő a trónörökös, ő az elsőszülött, őt illeti meg az uralkodás joga, és ezért akarja az avatart. A becsület el sem hangzik. Ez azért fontos, mert a becsület egy elvi kérdés, ami az ember felfogásán múlik (ez tökéletesen és szépen le van vezetve az eredeti 2005-ös rajzolt sorozatban), míg a trón elnyerése egy kézzel fogható cél, amit vagy megszerez az ember vagy, és messze nem felfogás kérdése. Egyszóval a 2024-es sorozatban teljesen elvették Zuko karakteréből azt, ami a legemberibbé, legérdekesebbé tette őt. A karaktere így sablonos lett és üres. Fogalmam sincsen, hogyan fogják így levezetni rendesen a karaterfejlődését. Továbbra is trónt akarja majd, de rájön, hogy az avatar oldalára állva sokkal nagyobb az esélye a saját apjával szemben? Egyszóval továbbra is a hatalomvágy fogja mozgatni, nem a béke megteremtése?

Következzen Katara. A rajzfilm-sorozatban már a nyitójelenetben olyan szintű összpontosítást tanúsított, hogy ki tudott emelni egy halat a vízből. Ezzel szemben a Netflix-adaptáció hatalmasat csal a leányzó képességeivel. 

A legelső pillanatban még éppen csak apró hullámokat tudott kelteni, aztán ahogy találkozik Aanggal, szinte a fiú tanítja meg, hogyan emelhet ki egy gömböt a vízből – amit ugye már eleve tud a találkozásuk előtt Aaron Ehasz művében –, a harmadik idomítási jelenetében pedig már vagy száz méter magasan képes kioltani egy hatalmas tűzgolyót (amit a rajzfilmben Aang térít el a botjával). 

A többi szereplő személyiségében is véltem változást felfedezni, ami alapjaiban rengeti meg az eredti történetet, és a felvezetésükkel nagyban eltérő eseménysorozatot vagy végkimenetelt sejtetnek. Vagy ha vissza akarják valahogy kanyarítani az eredeti felé az irányt, úgy olyan logikai bakik fognak létrejönni, mint a következő példák:

Köztudott, hogy Hakoda a fiára, Sokkára bízta a törsz védelmét. Ő volt a legidősebb fiú a faluban, de közben még túl fiatal ahhoz, hogy a férfiakkal menjen a háborúba. Ezért is furcsálltam, amikor Aang lábadozási jeleneténél egy középkorú férfi mesélt az avatar állapotáról. Úgy reagáltam le, hogy "ez meg mit keres itt?". – Szó szerint. "Nem kellett volna neki is elmenni a férfiakkal háborúzni?" Aztán e jelenet után nem sokkal Katara és Aang beszélgetnek, hogy amikor az apukájuk elment harcolni, akkor a tizenkét éves Sokkára bízta a falu védelmét. Amit látunk, meg ami elhangzik egészen más, nyíltan látható logikai hibák sora.

Következzen még egy ilyen: Aang túl hamar elfogadja, elhiszi, hogy száz évet töltött a jégbe zárva. Egy vénasszony szava elég, míg az eredeti animációs sorozatban egy csapdába esett hadihajó lesz számára a bizonyítékok sora, és végül Gyatso holttestének látványa érteti meg vele igazán, hogy ő az utolsó légidomár. Mindez a lelki vívódás és feldolgozási folyamat kimerül abban, hogy a főhős szeme elkerekedik, majd kiviharzik egy csarnokból.

Egyértelműen látszik, még egy laikus szemével is, hogy a költségvetés rovására változtatták meg a történetet, ahogy a sminkkel is szépen spóroltak (pl.: Zuko sebhelye mindössze annyi, mintha behúzott volna neki valaki, a Kyoshi-harcosoknál pedig még a szemöldököt sem tudták leragasztani, hogy ne üssön át a vörös festék alól). A vágás több helyen is hanyag munkát sejtet (pl.: miután Aang kilépett a sátorból és Sokka számonkéri).

És akkor a nagy talány: Aang botja. Szerintem elfejetettem említeni, hogy a nyitójelenetek egyikében Aang repül. Szó szerint, majdnem úgy, mint Superman, csak a kezét nem nyújtja előre. Na már most, erre csak a legnagyobb mesterek képesek, igazán csak Zahírtól láthattuk ezt, a Korra legendájából. Érthető, hogy ezzel is demonstrálták Aang erejét (ami miatt nem barátkoztak vele a többiek, mert féltek tőle – ugye ez hangzik el a Netflix-adaptációban), de akkor sem volt hű a sztorihoz, arról nem beszélve, ahogyan behozták azt a botot. Annál a jelenetnél, amelyben Sokka kiáll Aang védelmében Zuko előtt, Aang felbukkan, és akkor ott van a kezében az ikonikus bot. De felveti a kérdést: honnan került az hozzá? A történet elején anélkül repkedett, ráadásul egyáltalán nem láttuk nála. Csak a déli sarkon lévő harcjelenetnél bukkant fel először a kezében. Legyünk őszinték: az eredeti történet szerint Aang csak azzal tudott ténylegesen repülni, tehát így a bot szinte teljesen értelmét vesztette.

Szerintem bátran kijelenthetem, hogy a filmre szánt költségvetés zöme a marketingre, illetve a munka gyors befejezésére (ezért lett olyan hanyag és felületes, amilyen) lett elverve. Nekem csalódás volt; az első rész alapján nem is akarnám továbbnézni, de kíváncsi vagyok, hogy hogyan javítják ki vagy mélyítik el a hibákat, úgyhogy hetente egy vagy egy fél rész talán be fog figyelni, hogy átrághassam.

Ami izgalmas, és nektek is mondom, bár nem tudom, hogy mennyire hivatalos infó, de több helyen is láttam, hogy 2025. októberében jön az eredeti folytatása, ahol a kedvenc hőseink, Aang és csapatának a húszas-harmincas éveibe nyerhetünk betekintést. Tekintve, hogy a Korra legendájában milyen visszaemlékezéseket mutattak, bizakodó vagyok. És nagyon remélem, hogy Aaron Ehasz visszatér, mert az ő munkássága nélkül ez a sorozat életképtelennek tűnik.